Krasznodar
Krasznodar (Краснодар) | |||
![]() | |||
| |||
egyéb neve(i): Jekatyerinodar (1920-ig) | |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Föderációs alany | Krasznodari határterület | ||
Alapítás éve | 1793 | ||
Polgármester | Jevlanov Vlagyimir Lazarevics | ||
Irányítószám | 350000–350921 | ||
Körzethívószám | 861 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 138 654 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 500 km² | ||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() ![]() Krasznodar Pozíció Oroszország térképén | |||
![]() | |||
![]() ![]() Krasznodar Pozíció a Krasznodari határterület térképén | |||
Krasznodar weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznodar témájú médiaállományokat. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/%D0%92%D0%B8%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9A%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%BD%D0%BE%D0%B4%D0%B0%D1%80_%D1%81%D0%BE_%D1%81%D1%82%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BD%D1%8B_%D1%83%D0%BB%D0%B8%D1%86%D1%8B_%D0%A2%D1%83%D1%80%D0%B3%D0%B5%D0%BD%D0%B5%D0%B2%D0%B0.jpg/250px-%D0%92%D0%B8%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9A%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%BD%D0%BE%D0%B4%D0%B0%D1%80_%D1%81%D0%BE_%D1%81%D1%82%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BD%D1%8B_%D1%83%D0%BB%D0%B8%D1%86%D1%8B_%D0%A2%D1%83%D1%80%D0%B3%D0%B5%D0%BD%D0%B5%D0%B2%D0%B0.jpg)
![]() | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 szeptemberéből) |
Krasznodar (oroszul Краснодар) város Oroszország déli részén, a Kaukázus előterében; a Krasznodari határterület székhelye.
Lakossága: 744 995 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
Krasznodar a Kelet-európai-síkság délnyugati szélén, a Kubányi-alföld déli részén, a Kubán folyó partján fekszik.
Földrajzi koordinátái: é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′45.033333333333, 38.98333333333345.033333°N 38.983333°E.
Története
Alapítása
II. Katalin 1792. június 30-án kelt adománylevelében a feketeföldi kozákoknak adományozta a Kubán folyó és az Azovi-tenger közötti területet.
1793 júniusában a területre érkezett Zahár Csepega kozák atamán, és kijelölte a leendő székváros helyét. 1794 nyarán mérték fel a területet, készítették el a település tervrajzát. Az építkezést 1794. szeptember 18-án kezdték.
Jekatyerinodar
A város első iskoláját 1803-ban nyitották. 1820-ban nyílt a Kubáni Katonai Gimnázium, amely alapvetően a katonai szolgálatra készítette fel a kozákok gyermekeit, de a város anyagi támogatásával úgy nevezett párhuzamos osztályokban polgári oktatás is volt. A városba 1820-ban Puskin, majd 1837-ben Lermontov is ellátogatott.
A város a 20. század elejéig elsődlegesen garnizon volt.
A Kubán folyó és a termékeny föld jelentős kereskedelmi központtá tette a várost. A 19. században évente négyszer jelentős vásárt tartottak. 1888-ban a városnak 43 500 lakosa volt.
Az iparosodás az 1910-es években indult meg. Nagy kohókat, fémfeldolgozó és olajipari üzemeket alapítottak.
Kultúrtörténetileg jelentős az 1811-ben Krasznodarban alapított, világhírű Kubáni Állami Kozák Férfikar.
Krasznodar
Az októberi forradalmat követő orosz polgárháborúban a város szinte folyamatos harcok színhelye volt: csak 1918-ban háromszor cserélt gazdát. 1919-ben Gyenyikin tábornok serege foglalta el, majd 1920. március 17-én a 9. Vörös Hadsereg foglalta vissza, ezen a környéken is stabilizálva a szovjethatalmat. A város ekkor a környékbeli menekültekkel együtt közel 150 000 lakost számlált. Újraindították a nehézipari üzemeket, és 1920. december 7-én a város felvette a Krasznodar nevet.
1942. augusztus 9-én Krasznodart elfoglalta a Wehrmacht (az „A” hadseregcsoport). A Vörös Hadsereg 1943. február 12-én szabadította fel.
Gazdasági élet, közlekedés
Gazdaság
A város gazdaságában meghatározó a könnyűipar.
Közlekedés
A várostól kb. 15 km-re keletre található krasznodari repülőtér (IATA: KRR, ICAO: URKK) Dél-Oroszország egyik legjelentősebb repülőtere, hivatalos nemzetközi repülőtér. Tizenkilenc légitársaság járatai kötik össze Oroszország jelentősebb városaival és Béccsel, illetve Münchennel.
Krasznodar fontos folyami kikötő.
Krasznodar testvérvárosai
Tallahassee, USA
Karlsruhe, Németország
Burgasz, Bulgária
Harbin, Kína
Ferrara, Olaszország
Modena, Olaszország
Jegyzetek
További információk
- Jekatyerinodar (orosz nyelven)
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap